Csótányirtás,
csótányok irtása.
Csótányirtás megrendelés: 06-70/363-8179
vagy 06-20/363-8286
A csótányok elleni
védekezés, a csótányirtás
folyamata:
A csótány, amennyiben
optimális életfeltételeket talál,
beltéren bárhol megjelenhet és elszaporodhat.
Hazánkban nagyrészt a német csótány,
elvétve a konyhai csótány
kártételére számíthatunk.
Mindkét faj rejtőzködő életmódot folytat,
ezért a
csótányok jelenléte csak akkor tűnik fel, amikor
már jelentős mértékben elszaporodott. Elsősorban a
vizes helységekben (konyha és fürdő)
számíthatunk rá, nagyobb fertőzöttség
esetén a szobákban is megjelenik.
A
csótányirtás:
Talán egy
kártevő rovar elleni védekezés
során sem áll rendelkezésünkre olyan
mennyiségű hatékony módszer, technológia
és irtószer mint a
csótányok írtására.
Hagyományos, de rendkívül hatékony
módszer: az alapos és szakszerű permetezés (a
felületeken, melyeken a csótányok közlekednek
egy rovarirtószeres tartós méregmezőt
létesítünk, melynek
csótányirtó hatása tartós, a
felületeken foltot nem hagy, melegvérű szervezetekre
veszélytelen. Kiegészítő módszerként
hidegködös kiűzést használunk, főleg
zsúfolt lakásokban. Új
módszerként használatos a
csótányirtó gélpöttyök
célzott kihelyezése (zselézés). A
csótányirtó hatóanyag rövid időn
belül idegméregként hat a rovar szervezetére,
a pusztulás néhány percen belül
bekövetkezik.A pantofág csótány elhullott
társait is megeszi, a méreganyag ismét
aktivizálódik, így tarolva végig a teljes
populációt. Ezt hívjuk a
csótányirtás domino effektusának. Ez
magyarázza azt a tényt is, hogy gélezéssel
történő csótányirtás után
kevesebb az elhullott csótány a lakásokban.
A csótányirtás ezen módja teljesen
biztonságos, és csak a 1-2m-es körben fejt ki
vonzó hatást, vagyis a szomszédok
csótányait nem csalogatja át a lakásunkba
Mivel a csótányok egész éjszaka kutatnak
élelem után, a megfelelő helyekre tett
csótányirtó pöttyöket biztosan
megtalálják. A rovarírtás ezen új
módja kitűnően alkalmazható csótányokkal
erősen fertőzött helyeken is, a hatékony
csótányirtás feltétele azonban, hogy a
területen élő
csótányok egyéb táplálékhoz
ne juthassanak hozzá. Minden esetben a helyi
csótány fertőzöttség mértéke, a
területi
adottságok, valamint a megrendelővel történő
egyeztetés után történik a megfelelő
technológia kiválasztása. Általában
a csótányirtás kombinált
módszerrel történik, melyben a hagyományos
permetezéses eljárást a kényes helyeken
(élelmiszerek
környezete) csótányirtó
gélpöttyök kihelyezésével
egészítjük ki.
Csótányok biológiája
Német csótány (Blattella germanica):
A 10-15 mm nagyságú,
világos sárgásbarna német
csótány a legjobban alkalmazkodó és a
különböző életfeltételeket
leginkább elviselő faj. A nőstény élete
során 4-8 petetokot képez, amelyekben 37-44 pete
helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú petetokot
fartoldaIékával szorosan fogva egészen a
lárvák kikeléséig magával hurcolja.
Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és
a tápláléktól függően 30-60 napig
tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama
átlag 100 nap. Hazánkban évente 3-4
nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket
kedveli. Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is
megtelepedhet, de jelentős mérvű elszaporodása
esetén a világosban is meghúzódik.
Konyhai csótány (Blatta orientalis):
A 35-40 mm nagyságú,
vöröses-barna színű konyhai csótány neve
nincs összefüggésben származási
helyével, ugyanis Közép-Afrikából
ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége
miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen
sötét színű petetokban 16-28 pete
található. A nőstény a petetokot
általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen
elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a
leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen
melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves
helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait
repülésre használja. A helyiségekben
inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg
a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.
Előfordulásukhoz a táv- és
központi fűtés által biztosított
állandó meleg optimális feltételeket
teremt, így különösen kedvező számukra az
élelmiszeripari és - kereskedelmi egységek, a
kórházak, valamint a paneles technológiával
épült lakótelepek lakásai. A
csótányok tehát, amennyiben optimális
életfeltételeket találnak, bárhol
megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban
a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak
elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A
lakóházakban a szemétledobó
környékén, illetve (a szemétvödör
kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken
fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott
fordul elő, ahol hő központ is van.
Csótányirtás szempontjából a hő
központok mindig fokozott odafigyelést
igényelnek!
Terjedésük döntően
passzív úton történik. A
csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött
kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel,
illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be
lakásunkba. A paneles technológiájú
lakóházakban a csótányok függőleges
irányban az épületen belül a
csővezetékek mentén, a szerelőszintek között
húzódó ún. "strangokon" keresztül
aktívan terjednek.
Felderítésük nem
könnyű, mivel a csótány nem
vérszívó, nem csíp, sőt rejtett
életmódja miatt jelenléte nehezebben
észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor
szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes
helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában,
WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön
megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre
tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni
feltűnéséből is következtethetünk.
Sötét pincébe és a csatornába
bevilágítva azonban a nap bármely szakában
fellelhetők.
Ártalmuk részben fertőző
betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg,
részben pedig lakásban megtelepedve allergiás
reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük
miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.
Fertőző betegség terjesztő szerepük
abból ered, hogy a csótányok,
életmódjukból adódóan, rendszerint
környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában,
szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az
ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember
közvetlen környezetében található
élelmiszereket is rendszeres látogatják, és
szívesen fogyasztják. Leggyakrabban
különféle gyomor-bélrendszeri
megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok
terjesztésében működhetnek közre. A
csótányok megjelenése higiénés
szempontból tehát különösen olyan helyeken
kritikus, ahol kórokozók jelentős számban
fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon
ápolt fertőző beteg környezetében). A
lakásokban a csótányok fertőző
betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag
elhanyagolható. A csótányirtás szerepe
ezért fontos tényező a mai civilizált
világunkban
Allergizáló tulajdonságuk,
a csótányok közvetlen érintkezésekor
jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert,
újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül.
Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a
csótány váladéka és
ürüléke, illetve külső takarójának
fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és
bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak
(allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus
allergia vizsgálati tesztekre érzékeny
személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban
található házi porral végzett
vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű,
különösen a német
csótányoktól származó
allergént (elsősorban ürüléket és
kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte
tudomást sem vesz a lakásában vele együtt
élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos
érzékeny egyéneknél viszont a házi
porral történő érintkezés, vagy annak
belégzése változatos bőrtüneteket
(bőrpírt, viszketést, esetleg
csalánkiütést), egyes esetekben ún.
szénanáthát idézhet elő. Később
esetleg száraz, majd erőltetett köhögés
jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak
ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól
eltérő reakcióképességének, a
túlérzékenységnek, az allergiának a
kialakulásáért környezeti tényezők
és az örökletes hajlam együttesen felelős. A
csótányok jelenlétére kialakuló
allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli
nőknél fenyeget, különösen azon
személyeknél, akik egyéb allergénekre
egyébként is érzékenyek.
csótányirtás hangyairtás
darázsirtás
poloskairtás
Vissza a főoldalra
|