Csótányirtás, csótányok irtása

Információ a csótányokról és a Csótányirtásról: Csótányírtás megrendelés: E-mailen: info@agrohydro.hu Telefonon és faxon: 06-29-385-309 valamint a 06-70/363-8179 mobilszámon. Csótányok irtása A csótányok írtását un. komplex módszerrel végezzük, mely csótányirtó gél kihelyezés és a hagyományos permetezéses eljárás kombinálását jelenti a helyi körülményeknek megfelelően, a 100%-os hatékonyság érdekében. Előnye a megrendelő számára hogy előkészületet nem igényel, nem kell semmit letakarni, elpakolni: a kihelyett borsónyi gélpöttyöket olyan helyekre juttatjuk ahol a permetezés nem alkalmazható (élelmiszerek, elektromos készülékek közelében). Az apró gélpöttyök mágnesként vonzzák a csótányokat, a hatóanyag gyomorméregként hat és rövid idő alatt kifejti ölőhatását. Az elpusztult csótányt társai felfalják, a hatóanyag ismét aktivizálja magát így pusztítva el a teljes kolóniát (domino effektus). A falfelüteket mikrokapszulázott permetezőszerrel kezeljük, melyek folt nélkül száradnak, emberre ártalmatlanok, hatástartamuk több hónap. A két módszer kombinált alkalmazása garantálja a biztos hatékonyságot! Csótányok biológiája Német csótány (Blattella germanica): A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A nőstény élete során 4-8 petetokot képez, amelyekben 37-44 pete helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú petetokot fartoldaIékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig magával hurcolja. Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és a tápláléktól függően 30-60 napig tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama átlag 100 nap. Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli. Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is megtelepedhet, de jelentős mérvű elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik. Konyhai csótány (Blatta orientalis): A 35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű konyhai csótány neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik. Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az élelmiszeripari és - kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hő központ is van. Csótányirtás szempontjából a hő központok mindig fokozott odafigyelést igényelnek! Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. "strangokon" keresztül aktívan terjednek. Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők. Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek. Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható. A csótányirtás szerepe ezért fontos tényező a mai civilizált világunkban Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve külső takarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek. csótányirtás kullancsirtás hangyairtás darázsirtás poloskairtás Vissza a főoldalra

Csótányirtás, csótányok irtása

Információ a csótányokról és a Csótányirtásról:

Csótányírtás megrendelés:
E-mailen: info@agrohydro.hu
Telefonon és faxon: 06-29-385-309
valamint a 06-70/363-8179 mobilszámon.

Csótányok irtása

A csótányok írtását un. komplex módszerrel végezzük, mely csótányirtó gél kihelyezés és a hagyományos permetezéses eljárás kombinálását jelenti a helyi körülményeknek megfelelően, a 100%-os hatékonyság érdekében. Előnye a megrendelő számára hogy előkészületet nem igényel, nem kell semmit letakarni, elpakolni: a kihelyett borsónyi gélpöttyöket olyan helyekre juttatjuk ahol a permetezés nem alkalmazható (élelmiszerek, elektromos készülékek közelében). Az apró gélpöttyök mágnesként vonzzák a csótányokat, a hatóanyag gyomorméregként hat és rövid idő alatt kifejti ölőhatását. Az elpusztult csótányt társai felfalják, a hatóanyag ismét aktivizálja magát így pusztítva el a teljes kolóniát (domino effektus). A falfelüteket mikrokapszulázott permetezőszerrel kezeljük, melyek folt nélkül száradnak, emberre ártalmatlanok, hatástartamuk több hónap. A két módszer kombinált alkalmazása garantálja a biztos hatékonyságot!

Csótányok biológiája

Német csótány (Blattella germanica):

A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A nőstény élete során 4-8 petetokot képez, amelyekben 37-44 pete helyezkedik el. A kb. 5 mm hosszúságú petetokot fartoldaIékával szorosan fogva egészen a lárvák kikeléséig magával hurcolja. Teljes fejlődési ideje a hőmérséklettől és a tápláléktól függően 30-60 napig tart. Szaporodási üteme a legnagyobb. Élettartama átlag 100 nap. Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. A 25-30 oC hőmérsékletű helyeket kedveli. Bárhol, a helyiség magasabb pontjain is megtelepedhet, de jelentős mérvű elszaporodása esetén a világosban is meghúzódik.

Konyhai csótány (Blatta orientalis):

A 35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű konyhai csótány neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.

Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az élelmiszeripari és - kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hő központ is van. Csótányirtás szempontjából a hő központok mindig fokozott odafigyelést igényelnek!

Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. "strangokon" keresztül aktívan terjednek.

Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők.

Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható. A csótányirtás szerepe ezért fontos tényező a mai civilizált világunkban

Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve külső takarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek.

csótányirtás kullancsirtás hangyairtás darázsirtás poloskairtás

Vissza a főoldalra